Nem titok, nem. Ismered a norvég dokumentumfilm sorozatot, melynek keretében 4 divatblogger 1 hónapot töltött el Kambodzsa fővárosában, Phnom Penh-ben, hogy kipróbálják egy átlagos H&M beszállító dolgozójának életét?
Átlagosat írtam pedig valószínűleg egy high-end beszállítóról van szó, hiszen közel 200 műhely nem engedte be a stábot forgatni és fényképezni, míg a filmben látható gyár igen. Mindez alapján arra következtetek, hogy nekik van a legkevesebb szégyellnivalójuk a nemzetközi közvélemény előtt.
Az öt részes akár YouTube-on is megtekinthető sorozatból kiderül, hogy a norvég fiatalok nem viselték túl jól a tapasztalatot, ami nem is csoda, és teljesen reálisnak tűnik még akkor is, ha akár angoltudás nélkül is belepillantunk ezekbe a felvételekbe.
Nem csak az élet- és munkakörülmények, valamint bérek döbbenetesek, európai ember számára, de a lehetőségek, oktatás és jövő teljes hiánya a legszegényebb magyar régióban felnövők számára is elképzelhetetlen.
Az exkluzív gazdasági és politikai intézmények, a gazdasági ösztönzők teljes hiánya gyakorlatilag egy ország lakosságától, közel 700 ezer textilipari munkástól vonja meg a kitörési lehetőséget, miközben egy szűk, a Cambodian People's Party köré szerveződött elit mesés vagyonokat halmozott fel az elmúlt évtizedekben.
Milyen kormány hagyja, hogy az országában az állampolgárok éhezésbe haljanak bele?
Az a bábkormány, amelyet Paul Pot, a rettegett Khmer Rouge és a kambodzsai mészárlásért felelős véreskezű diktátor pártja, a fent említett Kambodzsai Néppárt irányít nagyjából 30 éve, megszakítás nélkül. A kormány leváltására - bár rendeznek választásokat - demokratikus úton rettenetesen kevés esély van, mert a választási rendszer nem, hogy a kormánynak lejt, de szinte megugorhatatlan akadályt gördít az ellenzék útjába.
Annak az ellenzéknek az útjába, akiknek a tüntetéseiről számos kegyetlenebbnél-kegyetlenebb videó érhető el a YouTube-on, amit nem fogok idelinkelni, rá lehet keresni "Cambodian violent clashes" keresőszóval.
Vissza a divathoz: hard facts
Kambodzsa egy főre eső átlag háztartási jövedelme 2009 és 2015 között majdnem a duplájára emelkedett. Közel 500$-ról 1000$ környékére.
Összehasonlításképpen: ugyanez az összeg hazánkban 5000$ környékére 2016-ban, és 2008 és 2016 között körülbelül 1000 dollárral csökkent, míg Írországban 26 000$-ra redukálódott 36 000$-ról ugyanebben az intervallumban.
A havi hivatalos minimálbér a kambodzsai fővárosban, amely a legdrágább város az országban 153$/hó, amely jellemzően a ruhaipari munkások minimálbére. Ez 5$-t jelent naponta, ami nagyjából 1500 HUF környékén mozog, a dollár árfolyamától függően.
A sorozat 2014-ben készült, és elképzelhető, hogy az elmúlt 4 évben számos munkakörülmények megváltoztatására irányuló törekvés lett sikeres, de a legtöbb jellemző valószínűleg alig változott. Mindenesetre a jelenlegi minimálbér naponta 2 dollárral magasabb, mint a 130$ körüli összeg, amelyről a filmben beszélnek, és amelyet a film főszereplője is keresett 2014 folyamán.
